Tisztelt vásárló, érdeklődő! Minden egyes könyv megvásárlásával a Játszóház Foglalkoztató Közhasznú Alapítványt támogatjuk 100 Ft összeggel! A könyv megvásárlásával Te is támogatod a gyerekeket! (Gyermek onkológia) 1124 Budapest, Meredek u. 29. Tel.: 0630/637 8014 http://www.jatszo.eu Köszönöm, hogy segítesz...

Olvasói vélemények

"Fantasztikus, könnyen olvasható, jól értelmezhető könyv. Szuper a mondanivalója. Az eredeti példányból pedig, szeretnék kérni egy dedikált kiadást! Sikerlista gyanús!" /Martin/
P. Seprős Èva - Vecsés

"Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik elindultak már a spiritualitás útján, és azoknak, akik ezután lépnek rá. Megmutatja nekünk az univerzális törvényeket, ami érvényes a földi életünkre, amit tudatosan kellene élnünk. Megismerhetjük egy különleges lány életét, aki példaként szolgálhatna nekünk. Tartalmazza a szerző gyönyörű verseit és rövid novelláit. Az emberi jóságot és a szeretet működtetését minden életterületen és kapcsolatokban."

Zsolnai Nagy Zsuzsanna - Veresegyház

"Babett története bemutatja, egy különleges képességekkel megáldott nő hétköznapi életét, mindennapos küzdelmeit. Miközben nyitott és kíváncsi a világ működésének megismerésére és szivacsként szívja magába tanáraitól az ősi törvényszerűségeket, neki is meg kell élnie saját életében ezeket. A szerelmeket, a hivatásával járó nehézségeket, vagy épp szerettei elvesztését. Ajánlom ezt a könyvet azoknak a fiatal felnőtteknek, akik hisznek abban, hogy az életünkre hatással vannak felsőbbrendű erők, melyek megismerésével a hétköznapi küzdelmeink értelmet nyernek és könnyebben elfogadhatjuk azokat. A szép leírásokkal tarkított kellemes olvasmányban mély mondanivaló bújik meg, amely észrevétlenül, csendesen belopózik az olvasó gondolataiba."

Kovács Mária - Budapest

"A könyvet 15-17 éves kortól ajánlanám, egészen az idősebb generációkig, mert van mit tanulni és elsajátítani belőle, úgy érzem. A könyvben, sokat tanultam az emberek szeretetéről, elfogadásról, önzetlenségről. Nyugalmat sugároz, mely rám ragadt. A spirituális vagy ezoterikus tanok, valóban tanulságosak, nekem ez a téma újdonság volt, rávilágított sok élethelyzetre, amit más nézőpontból szükséges megtekintenünk. Nagy örömömre szolgált elolvasni a könyvet, mert így 49 évesen sok-sok igazságot vettem észre benne, melyet elfogadok és magamévá teszek, vagyis próbálom magamévá tenni. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy gördülékeny, szép történet visz magával, kívántam a következő oldalakat, amikor olvastam. Olyan érzés nem fogott el egyetlen fejezetnél sem, hogy nincs kellőképp kidolgozva, valamit részletesebben kellett volna leírni, mert tudom, egy könyvről beszélünk, aminek a terjedelme véges. Igazán izgalmasnak a 3. fejezettől találtam, amikor már nagyon vártam a lány oktatását, a tanítási folyamatot. Innentől nagyon bele tudtam élni magam a történetbe. Amikor elértem, nem tudtam letenni a könyvet, mert magával ragadott. A történet nagyon tetszik, amiből Én és mások is sokat tanulhatnak! Köszönöm, hogy elolvashattam."

Olvass bele és Nyerd meg!

5 példány kerül kisorsolásra!

Sorsolás október 31-én 19 óra után!



“A hatalmas épület legszebb része a budoáros szoba volt Babett számára. Ezt a szobát használta még életében Madame Boldon, ameddig egy lovaskocsi el nem gázolta szegény párát, itt hagyva tajtékzó emberét, Boldon urat, aki azóta a nap óta sem tért magához egészen. Ebben a pazarul berendezett öltözőszobában az anyja egy tükröt mutatott neki. A tükrön csodálatosan szép, míves és díszes faragásokat látott, melyről apja hobbija és szenvedélye jutott eszébe, a fafaragás…”
“Louis Pottiere a Dél – Franciaországi Gordesban született, a Provence-i medence egyik vagy talán éppenséggel a legszebb településén. Itt szívta magába a helyi emberek szeretetét és szorgalmát, melyet a forró mediterrán klíma és a mindig tündöklő Nap ereje folyamatosan edzett. A hegyoldalra épült kicsiny városból az egész táj szemügyre vehető, ahogyan elterül a sík táj a kimagasló Luberon hegyvonulat alatt, körbezárva ezt a levendula illattól áradó természetes életteret, mely mindig maradásra szólítja fel az utazót…”
“Legyen fény uram és az általad adott világosság mutasson nekünk utat!„ – Zárta beszédét Louis, kinek szemében könnycseppek gurultak végig az arcán a meghatottságtól, az átélt alázattól. Az asztalon égő három gyertya csendesen lobogó fénye mellett, elnézte Louis Babett gyermeki szépségét s meglátta arcában a jövőjét, meglátta a teremtő által küldött angyali lényt személyében…”


Ahogy a történet elkezdődött…

“Kispolgári apró házban második gyermekként született Babett, így elszegényedésük után. Mondhatjuk gyönyörű baba volt, bármennyire is rongyos pólyába csavarta édesanyja, akinek az élet árnyékos oldala jutott osztályrészül, kifosztva a családi jólétből és szeretetből.

Zöldülő májusi erdők, virágokkal teli tarka mezők övezték, körülölelték a jelen pillanatát a leánynak, ebben a kicsiny, egészen apróvárosban, ahová még a madár is ritkán látogatott el, de annál boldogabban szállva hozta a szeretetet az élet minden percében főhősünk részére. Világos szobáját egy feslett függöny és egy ócska lyukas kályha díszítette, néhány rozsdafolttal a megélt szép múltja emlékére. Középen egy egészen kicsi, apró asztal, amin a barátnőjével szedett mezei virágok díszelegtek a szivárvány minden színében s a tetején egy csokor búzavirág, melynek halványkék színe összemosódott, a háttérben lévő gólyahír erősen citromsárga erejével, mi hírül adta a nyár jelenlétét. A kompozíciót néhány hatalmas pipacs díszítette, melyek élénkpiros színe a legvadabb képzeletet is felülmúlja, mert az élet vize jutott eszébe Babettnek róla, a vér. A családi vér, melyre nem lehet büszke és a letűnt korokat sem hozhatja vissza, az elveszett örökre.”



Tetszik a történet?
Iratkozz fel és Nyerj egy példányt!

 

Loading


“Lásd meg magad Babett, ahogyan elhagyod mostani tested. Kiszállsz belőle. Jössz felém. Repülsz és csak egy vékony, fehér zsinór köt a székhez. Repülsz egyre feljebb és feljebb. Már kint vagy a körút felett és az omnibuszt felülről látod. Most leereszkedsz a hátsó lépcsőhöz és újra látod, milyen szép a kapaszkodó…”
“– Lucie, jöjj segedelmemre, segíts! – mondta elcsukló hangon Babett, s közben már talán el is aludt a beteg ágya mellett. Néhány pillanatig tartott csupán Lucie megidézése, és máris megjelent Babett előtt, és kérdő tekintetét felé szegezte. – Hercegnőm itt vagyok! Miben segíthetek, mondd! – mondta most az emberbőrben érkező, Vénuszra hasonlító, áttetsző női alakban érkező Lucie…”
“A hajdani patinás uradalmi bírtok omló vakolatú frontjával, vajmi kevés látványossággal kecsegtette a járókelőket, amikor elsétáltak a rozsdás nagykapu mellett, mely az épület egyetlen dísze lehetett, kovácsoltvas jellege miatt. Az épület borzalmas látványt nyújtott a szomszédos, pár évvel ezelőtt felújított ingatlanokhoz képest. Betört ablaküvegek, bedeszkázott ablakok, lehullott cserepek jelezték az épület szükséges felújítását…”



A történetről röviden…

“Ez a könyv egy kislány életútjának bemutatásával mutat utat a mostani generációnak ahhoz, hogyan kellene megélni az életét, hogy minél kevesebb sérülés érje a külvilágban!

Amennyiben nyitott vagy a spirituális tanításokra, sok hasznos megtapasztalásban lehet részed a könyv által.

A legnagyobb örömömre szolgál, hogy megmutathatom neked néhány versemet és novellámat, amit belefűzhettem a történetbe, hogy ez által is színesebben, tartalmasabban mutathassam meg neked a néha önmagunkhoz vezető út lényegét, ezáltal tudást és rengeteg örömet okozzak neked, kedves olvasóm! Bemutatásra kerül a méltó emberi élethez nélkülözhetetlen viselkedési forma, más emberek elfogadása által, önmagunk fejlesztése érdekében. Őszintén remélem, hasznos olvasmány lesz részedre!”

Tetszik a történet?
Iratkozz fel és Nyerj egy példányt!

 

Loading


Az egyik legszebb rész…

“Álmodott és elmerengett. Elmerengett a királyfin s elképzelte, hogy Ő a királylány. Sötétszürke várbástyán állt, csipkés ruházatát lengeti a lágy tavaszi szellő s közben henninjét, ezt a kúpos, fehér selyemmel díszített, gyöngyökkel és gyémántokkal kirakott fejfedőt igazította meg éppen fején, amikor látta a messze távolból közeledő lovas alakját. Tudta, eljött érte a királyfija, gondolatait átszőtte a szerelem és a remény. Nehéz várkapu csapódott a földhöz és az őrség félre állt az Ő hercege útjából. Lován fodrozódott a tajték a nagy sietségtől, szinte habokban omlott lováról a veríték. Hajszolta szerencsétlen párát s rohant egyenesen felé, hogy karjaiba zárhassa. Az ifjú herceget szolgák sokasága kísérte egészen fel hozzá, oda a magas várfokra. Sokáig nézték egymást, s mint parancsszóra, megnyílt mindkettőjük karja és átölelték egymást. Tudták ez az ölelés örökké tart, síron innen és még azon túl is. Babettnek egy örökkévalóságig tartott ez az ölelés, mert megkapta mind azt a szeretetet, ami az életéből hiányzott, tudta, hogy ez egy karmikus szerelem.”

Tetszik a történet?
Iratkozz fel és Nyerj egy példányt!

 

Loading


Az egyik tanítás…

“Amikor meditálsz és lecsendesedsz, kitárul a világ előtted, alapjában megváltozik a világnézeted, óriásit változik a természeted lányom. A meditációk hozzásegítik az életedet az anyagi javak elérésére, bármit, – érted lányom? – bármit megteremthetsz magadnak és környezetednek, családodnak. Minden meditáció más és más, nem mindegy, milyen szándékkal kezded el. Mindig csak a lelki boldogságodat, békédet, az igazságot keresd! Ha így teszel, megnyered a kiteljesedés csodás állapotát. Soha ne kergesd és hajszold az anyagiakat, soha ne emelkedj mások fölé, légy velük egyenlő. Mert ha nem így teszel gyermekem, nem fogsz különbözni az állatoktól, akik pusztán a megélhetésükre és a kényelmes életükre törekednek. A teremtő a sokszor oktalan állatokat is Buddha természettel áldotta meg, mihozzánk az emberhez hasonlóan, de az állatokban nincs meg a felemelkedéshez szükséges tudat, míg bennünk, emberekben igen – fejezte be mondatát a mester.”

“Felnézett a templom tetejére és meglátta a szörnyeket, melyek vízkiköpők voltak. Szó nélkül nem állhatta meg a látottakat, majd mondta férjének: – Ezek a groteszk állatok riasztották el a nem hithű embereket a templom környékéről. Nézd csak meg Őket jobban, mit látsz? …”
“A levél tovább ostromolta Babett lelkét. Érezte, hogy szerelmes lett ebbe a férfiba és vágyta ezt a kapcsolatot, a vágyai fűtötték. Teste megremegett, ha Andréra gondolt, gondolatait nem tudta kezelni, az érzelmei fojtogatták ezt a gyönyörű leányt. Torkában megszorult a levegő, szíve dobbanását érezte és látta vékony ruházatán keresztül. Ábrándozása odáig vezetett, ameddig megfogalmazódott benne, hogy azonnal választ írjon Andrénak, az álmai tárgyának…”
“Louis Pottiere már nagyon érzi teste fáradtságát, nem bírja a rengeteg napi harcot. Azt a harcot és azt a szenvedést, mellyel küzdenie kell, azért az egy kortynyi tiszta levegőért, melyet beszívhat beteg tüdejébe. Beteg testében erős, tiszta gondolatok uralkodnak. Louis Pottiere tudatában mindig egy sziklaerős jellem képében jelent meg önmagának és mindenki másnak. Hajlíthatatlan jelleméből fakadóan…”





Tetszik a történet?
Iratkozz fel és Nyerj egy példányt!

 

Loading